Krumplistészta

Családi recept, bizony. Az egyik első olyan dolog, amit önállóan főztem. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy egyetem alatt kollégiumban laktam és hát ha főtt ételt akart enni az ember, akkor vagy ment a menzára, vagy főzött maga, hétvégenként persze csak ez utóbbi volt érvényben. És persze a jól nevelt egyetemista kis pénzből él, a krumplis tészta meg nem az a nagyköltségű valami, főleg, hogy kolbászt és őrölt paprikát mindig kaptam otthonról, a krumpli, hagyma, tészta hármas pedig igazán nem a drágaságáról híres.
Aztán időközben rájöttem, hogy a krumplistészta is az "ahány ház, annyi szokás" kategóriába tartozik. Sógornőm például paprika és mindfenéle hús nélkül, "fehéren", jó borsosan készíti.
Jó volt olvasni Zsuzsi krumplistésztás posztját is, főleg, hogy akkor már tudtam, hogy ma ezt fogok főzni.
És akkor végül az én családi receptem, nemtudom hány főre, elvileg kettőnknek készítettem holnapi ebédnek, de lehet vacsorára is fog maradni belőle.

Krumplistészta

4 nagy krumpli
25 dkg száraztészta
kb 10-15 cm-nyi szárazkolbász (ez lehet több is)
1 fej vöröshagyma
2 tk őrölt paprika
só, olaj

A krumplit meghámoztam, felkockáztam, sós vízben főni tettem, a tésztának is tettem oda sós vizet. A hagymát apróra kockáztam, a kolbászt hosszában félbevágtam és felkarikáztam (így félkarikáim lettek). Amikor megfőtt a krumpli és a tészta mindkettőt leszűrtem, majd az olajon üvegesre pároltam a hagymát, lehúztam a tűzről, hozzáadtam az őrölt paprikát és a kolbászt, jól elkevertem. Visszatettem a tűzre, hozzákevertem a tésztát és a krumlpit is, jól átforrósítottam ez egészet és el is zártam alatta a tüzet. Holnap jót fogok ebédelni azt hiszem . :) És persze lesz hozzá savanyú uborka is, anélkül nem az igazi.

Társasjáték mellé

Hosszú szemezés után néhány hete végre megvettük a Catan nevű társasjátékot, az októberi hosszúhétvége alkalmából pedig át is hívtuk két barátunkat egy borozással, falatozással összekötött Catan-partira. A falatozáshoz káposztás tekercset készítettem, most először. Az alapötletet a nyáron unokatestvéreméknél kínált, pékségből származó falatka adta és szerencsére jó ötletnek bizonyult. A kis tekercsekhez leveles tésztát használtam, bevallom boltit, méghozza a több helyen is elismeréssel emlegetett Tante Fanny márkájút. Hát most én is beállok a pártolók táborába, nagyon ízlett. :)

Káposztás tekercs

2 csomag Tante Fanny leveles tészta (összesen 4 lap, amit már nem kell nyújtani)
1 kisebb fej káposzta
1 ek cukor
kb 1 ek só
olaj
1 tojás
köménymag

A káposztát vékonyra felszeleteltem, megsóztam és felforrósított olajon párolni kezdtem, majd lefedtem (Néha öntöttem alá egy kis vizet, hogy nehogy leégjen, mielőtt megpuhulna). Amikor már szépen összeesett és pirulni kezdett rászórtam a cukrot és már fedő nélkül szép barnásra (és persze puhára) hőkezeltem. Hagytam kihűlni. A sütőt begyújtottam 200 fokra. A levelestészta lapokat hosszában ketté vágtam, hogy keskenyebb csíkokat kapjak, és a tészta hosszabb szélétől kb 1 centire elosztottam a káposzta mintegy egynyolcadát majd feltekertem a tésztát. A tekercset megkentem felvert tojással és megszórtam köménymaggal majd kb 1 - máfél centis darabokra vágtam. A kis tekercseket sütőpapírral bélelt tepsire tettem és kb 10-15 perc alatt világosbarnára sütöttem őket. Összesen 4 tepsinyi lett és ezt maradéktalanul elfogyasztottuk négyen.

VKF! XX. - Bő lére eresztve

Újabb hónap, újabb VKF!, ezúttal Cserke házgazdaságával.
Sokáig nem voltam nagy levesrajongó (a paradicsom- és a húsleves kivétel), aztán felnőtt fejjel, már a saját konyhámban rájöttem, miért. Igazából két fajta levest szeretek. A krémleveseket (itthoni szóhasználattal rémleves :) ) és az olyan sok mindennel telepakolt leveseket, amiben szinte megáll a kanál. Magyarán nem vonz a bő lére eresztett leves. De ronda hideg időben el sem tudnék képzelni jobb lélekmelengetőt, mint egy kellemesen fűszeres, csípős, sűrű levest. A krémleveseket pedig remek előételnek tartom, erre a tavalyi élénkítő VKF! kapcsán jöttem rá.
Eredetileg két levest terveztem ma posztolni, el is készült mindkettő, egy fűszeres gyümölcskrémleves és egy jó sok zöldséggel készült húsgombóc leves. Aztán a gyümölcskrémlevesről kiderült számomra, hogy inkább ivólé, de annak tuti finom. A következőképp készült: 4 körtét és 2 birsalmát megmostam, kicsumáztam, felkockáztam és annyi vízzel ami kényelmesen ellepte puhára főztem, majd leturmixoltam (adtam hozzá még egy kis vizet, mert túl sűrű lett) és kardamommal fűszereztem.
Na de akkor át is térnék a végül egyedül maradt pályaműre:
Zöldségleves rozmaringos húsgombóccal

fél kg darált hús
1 tojás
rozmaring, só, bors
zabkorpa (eredetileg zsemlemorzsával akartam, de későn fedeztem fel, hogy nincs itthon)

1 vöröshagyma
4 sárgarépa
1 fehérrépa
fél zellergumó (nagyobb fajta gumó volt)
1 bögrényi fagyasztott zöldborsó
fél l passzírozott paradicsom
olj, só, bors, víz

Először is megpucoltam a zöldségeket és kb 1 centis kockákra vágtam őket. Aztán összekevertem a darált húst kb 1 tk rozmaringgal, sóval, borssal és a tojűssal, majd annyi zabkorpát adtam hozzá, hogy kicsit sűrűbb massza legyen.
Kevés olajon megpároltam a felkockázott vöröshagymát majd hozzáadtam a többi zöldséget, kicsit megfuttatam az olajon, tekertem rá borsot és felönötöttem a passzírozott paradicsommal meg még kb 1 liter vízzel (hogy bőven ellepje a zöldségeket és a húsgombócoknak is maradjon hely), sóztam. Amíg főttek a zöldségek, kis gombócokat formáztam a darált húsból és amikor már majdnem puhák voltak a zöldségek a leveshez adtam a gombócokat is (a teljes mennyiség kb kétharmadát, a maradékot olajban kisütöttem). Innen kb 15 perc múlva kész is volt a leves. Sajtos melegszendvicset ettünk hozzá.

Kamramélyről

Egészen pontosan Párom anyujának kamrájából, ugyanis amikor tegnap este felugrottunk hozzá elhalmozott minket mindenféle tartós élelmiszerrel, merthogy ma nem nyitnak ki a boltok. Plusz kaptunk tőle sült hagymát. Függő lettem, momentán nem nagyon tudok olyan dolgot elképzelni amire nem tennék belőle, persze a desszerteken kívül. Így a mai ebéd a tegnap kapott dolgokból készült. Egyszerű, gyors, már-már comfort food.

Spagetti sprotnival

20 dkg spagetti
1 vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 doboz (500 ml) passzírozott paradicsom
só, bors, kevés cukor, olaj
1 doboz füstölt sprotni
sült hagyma

Először is odatettem a vizet a tésztának. Aztán olajon megpároltam a szálasra vágott hagymát, amikor pirulni kezdett hozzáadtam a fokhagymát és a passzírozott paradicsomot, sóztam, kicsit cukroztam. Addig rotyogtattam kis lángon amíg a spagetti elkészült. A lecsöpögtetett tésztát összekevertem a szósszal, tányérokba szedtem, elosztottam rajtuk a halat és végül megszórtam sült hagymával.

Tökös

Mostanság hanyagoltam szegény blogot, de azért igyekszem bepótolni az elmaradásaimat, egy ilyen pótlás a következő recept: chilis sütőtök. A Tastespotting böngészése közben bukkantam rá, és nagyon nem bántam meg,hogy kipróbáltam a receptet. Persze kicsit adaptálni kellett a magyar hozzávalókhoz, de az eredménnyel nagyon elégedett voltam: krémes, csípős, édeskés egytálétel, amire Párom is azt mondta, hogy lehet ilyen máskor is. :)

Chilis sütőtök

1 nagy vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
fél kg darált disznóhús
fél sütőtök
1 doboz hámozott paradicsom konzerv
1 ek őrölt édes paprika
1 tk őrölt csípős paprika
1 tk őrölt római kömény
fél tk őrölt fahéj
só
olaj

A hagymát felkockáztam, némi olajon megfonnyasztottam, hozzáadtam a zúzott fokhagymát és a húst. Gyakran megkeverve összepirítottam az egészet, majd hozzáadtam a felkockázott sütőtököt és a paradicsomot. Fedő alatt pároltam, amíg elkezdett puhulnu a tök, ekkor fűszereztem, majd addig főztem, amíg a tök szinte teljesen szét nem főtt. Tejföllel ettük és némi sajt sem ronthatja el.

7

Az épp aktuális kördés utolért engem is, Sylviának köszönhetően.

Gondolkodtam egy darabig, mi is legyen az a hét dolog, amit a világ elé tárok, és a következő eredményre jutottam:

1. A házimunkát nagyon nem szeretem, a főzést kivéve. Néha azért elkap a lelkiismeret furdalás, és akkor pár napig rendes kislány vagyok, de aztán visszatér a megszokott énem, és visszavedlek kupacgyárossá. Sajnos nem tudok igazán rendet tartani, de legalább a saját kupimban tudom mi hol van.

2. Néha elkap a sorozatmánia, és akkor képes vagyok maratonokat rendezni. Így jártam a 24-el, a Szex és New Yorkkal, most épp a Szívek szállodájával vagyok így. (Amúgy tv-nk nincs, így egész jól védve vagyok a komolyabb sorozatfüggéstől :) )

3. Azt hiszem nem túl lányosak az olvasási szokásaim: oda vagyok a fantasyért, a cyber punkért és a szerepjátékokhoz kapcsolódó regényekért. Meg a vámpíros sztorikért. (Viszont a rettegős dolgkkal ki lehet kergetni a világból) És szeretem a képregényeket. Nagy kedvencem volt minig is Garfield és az X-Men.

4. Egyszerre vagyok maximalista és kényelmes (csunyábban mondva lusta). Nem tudom, hogy csinálom.

5. Egyetemi éveim elején jól elképzeltem, hogy ha nagy leszek és önálló, lesz egy kényelmes kis garzonlakásom és egy macskám és persze szingli leszek. Ezzel szemben már 4 éve együtt élek párommal (szóval nem éltem még soha egyedül, momentán nem is vágyom rá, de nem is félek az egyedüléléstől).

6. Szeretnék megtanulni hímezni. Csak nem tudom hogy fogjak hozzá. :)

7. Ha egyszer lesz egy kertes házunk lesz kutyánk. Azt még nem sikerült eldönteni, hogy labrador, gordon szetter, vagy tibeti masztiff legyen-e.

Hát ennyi volt az én hetesem. Már annyi mindenki megkapta a kördést, hogy én továbbadnám mindenkinek, aki szeretne nyilatkozni, de még nem kapott felkérést.